Sok terméket előállító vagy szolgáltató cég reklámozza magát az „antiallergén” jelzővel, utalva arra, hogy termékei használata vagy szolgáltatásuk igénybevétele során nem kell félnünk attól, hogy szemet, bőrt irritáló vagy más módon allergizáló szerrel kerülnénk kapcsolatba.
De mi is az allergia?
Az allergia nem más, mint a szervezet, pontosabban az immunrendszer túlzott mértékű védekezési reakciója az allergénekre. Allergia akkor alakul ki, ha a szervezet egyszer már találkozott az allergénnel, ugyanis az allergének érzékennyé teszik a szervezetet. Allergénnek nevezzük az allergiát előidéző, szervezetet károsító anyagokat illetve hatásokat, melyek ellen szervezetünk ellenanyagot termel. Hat féle allergiatípust különböztetünk. A leggyakoribb az 1.-es típusú és a 4.- es típusú.
Az 1.- es típusú allergiát más néven azonnali allergiatípusnak nevezzük. Itt az érzékenység folyamata rögtön jelentkezik és az antigénnel való kontaktus után azonnal allergiás reakciót válthat ki, ami elsősorban a bőrt, a nyálkahártyát és a légutakat érinti. 1.- es típusú allergia például a virágpor miatti orrfolyás. A 4.- es típusú allergiát más néven késleltetett allergiának nevezzük. Itt később, kb.: 24 óra elteltével jelennek meg a gyulladásos jelek. Az allergiás reakció csúcspontja kb. 48 órával, az allergénnel való találkozás következik be, majd lassan visszafejlődik.
A allergia lényege, hogy az allergén hatására antitest, ellenanyag termelődik a vérben és megindul a szervezet immunválasza is. A reakciók során kémiailag aktív anyagok keletkeznek pl.: hisztamin, melynek hatására az erek kitágulnak, a bőr kipirosodik. A folyamatot fájdalom és viszketés kíséri.
Könnyen kiválthatnak allergiát a különböző élelmiszerek pl.: tej, tojás, diófélék, gyümölcsök, stb., bizonyos kémiai anyagok, melyek enzimes mosószerek, tisztítószerek, gyógyszerek alapanyagai, és a különböző virágporok, pollenek is. A szezonális allergiát sokszor szénanáthának is szokták nevezni.
Az allergiás betegség kialakulásának folyamata nem ismert pontosan, de szerepet játszhat az allergia kialakulásában:
- genetikai hajlam
- dohányzás
- háziállatok
- levegőszennyezettség, párás, helyiségek stb.
A kellemetlen allergia tünetei leggyakrabban az alábbi helyeken jelennek meg:
- alsó és felső légutak
- szem
- bőr
- gyomor-bél rendszer
Az allergia tünetei többfélék is lehetnek.
Például:
- tüsszögés
- orrfolyás
- orrdugulás
- szájpadlás és torok viszketése
- könnyezés
- szemviszketés
- csalánkiütés
- ekcéma
Az allergia tünetei nem csak azon a helyen jelentkezhetnek, ahol a szervezet találkozik az allergénnel. A tünetek megjelenésének helye változik attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció.
A levegőben szálló allergének (mint például a pollen vagy a gomba spórák) a légutak és a szem nyálkahártyájának a gyulladását okozzák (szénanátha tünetek). Ha az allergén bekerül a tüdőbe, asztmás tüneteket is okozhat, ilyenkor kialakulhat nehézlégzés, köhögés, sípolás.
Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül, a következő tünetek jelentkezhetnek: hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés.
A bőrön jelentkező allergiás reakciók, mint az ekcéma vagy a csalánkiütés bőrpírrel, duzzadással járnak.
A légzőszervi allergia, mint fő allergiafajta.
Az összes náthás megbetegedés mintegy kétharmada vezethető vissza allergiás okra. A szénanátha kialakulásában genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet. A környezeti okok közül a legnagyobb jelentőségűek a légszennyezés, a dohányzás, a háziállatok jelenléte és az egészségtelen lakásviszonyok.
Az okok
A szezonális allergia tünetei az év meghatározott időszakában jelentkeznek. pl: a szélporozta növények pollenjei és a gombaspórák. Jellemzően kora tavasszal a fák, majd áprilisban a fűfélék virágzása alkalmával erősödik, a téli időszakban tünetmentes.
Az egész éves allergia tünetei egész évben fennállnak. Kiváltó okai a házipor és az állatszőrök illetve az emberi hámsejteken, szőrhulladékon, élősködő háziporatkát, amely kifejezetten a hideg hónapokban, de általában egész évben okoz panaszokat. Takarítás, fűtés, illetve 60%-nál magasabb páratartalom hatására a zárt térben kialakult koncentrációjuk megnő. A hatás csökkenthető nedves tisztítási eljárás alkalmazásával, amelyet a Purissimo kárpittisztító cég is használ
Ipari felhasználásra gyártott, nagy teljesítményű kárpittisztító gépeikkel kárpitozott bútort, szőnyeget, matracot, gépjármű belsőt, de még akár plüssjátékokat is hatékonyan tisztít.
A légúti allergia tünetei
Vezető tünete az allergén belégzését követően váratlanul fellépő nehézlégzés, amelyet köhögés és mellkasi feszülés érzése kísér. A légzéskor a hörgők görcse miatt a kilégzés nehezített. A rohamot kísérő sípolás gyakran szabad füllel is hallható. Súlyosabb esetben nemcsak a kilégzés, de a belégzés is nehezített és még a beszéd is nehéz.
Kísérő tünet az orr és szemviszketés, az orrfolyás, az orrdugulás és a gyakori tüsszentés jellemző. Veszélye abban is rejlik, hogy az allergiás állapot befolyásolja a mindennapi tevékenységet: az alvászavar a koncentrációs képesség csökkenéséhez vezet és negatív hangulati hatást eredményez.
Diagnózis: A vizsgálat során egyrészt vagy nem antigén természetű anyagokat lélegeztetnek be, vagy száraz, hideg levegő jelenlétében fizikai terhelésnek teszik ki a beteget. Ha ezek alapján az asztma igazolódik, bőrteszttel próbálják beazonosítani, hogy milyen allergén okozhat hasonló rohamot. Mellkasröntgenre pedig az egyéb tüdőbetegségek kizárása miatt van szükség.
Megelőzés:
Háziporatka-allergia esetén célszerű eltávolítani a lakásból a szőnyegeket és egyéb porfogókat (plüssállat díszpárna, falvédő). Az ágyneműt 60 Celsius-fokon kell mosni, mert az atka ezen a hőfokon elpusztul. A takarítás allergiás rohamot provokálhat, ezért a beteg tartózkodjon ettől.
Keressen fel és hívjon professzionális kárpittisztító céget, mint a www.purissimo.hu
A gyógyszeres kezelés az allergiás rohamokat segít megelőzni, valamint csökkenti a gyulladást és egyéb tüneteket.
A specifikus immunterápiát minél hamarabb érdemes elkezdeni, akár már a nátha. Az utóbbi időben a gyógyítás új irányzatát jelenti a nyugati és a hagyományos orvoslás ötvözése, amely az allergia helyett a beteg embert állítja a középpontba, figyelembe véve a genetikai hajlamot, környezetét és életmódját.
Milyen módszereket próbálhatunk ki allergiánk kezelésére?
- Akupunktúra
A European Journal of Allergy & Clinical Immunology szakfolyóirat szerint azok az allergiás betegek, akik négy héten át heti három akupunktúrás kezelést kaptak, sokkal kevesebb allergiás tünetet mutattak, mint azok, akiket nem kezelték.
- Probiotikumok
A Clinical & Experimental Psychology szaklapban olvasható egy tanulmány, amely szerint a probiotikumok jó részében megtalálható Lactobacillus paracasei ST11 csökkenti az időszakos allergiában szenvedők orrdugulását.
- Spirulina alga
A European Archives of Oto-Rhino-Laryngology szaklapban publikált tanulmányból például az derül ki, hogy a spirulina algában nemcsak nagy mennyiségű B12-vitamin ésfehérjetalálható, hanem allergiánkon is javíthat. ha fél éven át minden nap 2000 milligrammnyit fogyasztunk.
- Orrspray
A University of Cologne egyik kutatása rámutat: a 7 héten át kezelésszerűen használt orrspray 28 százalékkal csökkenti az allergiás szimptómákat és 62 százalékkal csökkenti annak esélyét, hogy más orvosságot is szednünk kell.
5-6. Immunterápia
Az American Journal of Rhinology & Allergy adatai szerint az éves immunterápiában részesülő betegeknél mintegy 43 százalékkal csökkentek a tünetek azokhoz képest, akik évszakosan kapták meg az oltásokat.
- Edzés
Thai kutatók mutattak rá arra, hogy ha csak félórás mérsékelt erősségű edzést folytatunk, 83 százalékkal kevesebb orrdugulással, viszketéssel, tüsszögéssel kell számolnunk: az edzéseknek ugyanis gyulladáscsökkentő hatása van.
Forrás: http://www.hazipatika.com/
